A pingvinek a madarak osztályának, a pingvinalakúak rendjének egyetlen családja 17 fajjal. Szinte kizárólag a Föld déli féltekéjén élnek pl. Antarktisz.

Különös testalkatúak. Szárnyaik csak a vízben való evezésre alkalmasak, de repülésre nem. Csőrük egyenes, oldalt összenyomott, nincs térdük, ezért nem tudnak ülni. A vízben egészen elmerülnek és fókák módjára mozognak. Testük nehézkes, bőrük alatt vastag zsírréteg van, csontjaik olajos velőtartalmúak. Hasuk fehér, hátuk fekete, amely az álcázásban segíti őket.

Idejük nagy részét a vízben töltik, ahol élelmet fognak maguknak. A leggyorsabban úszó pingvin sebessége eléri a 36km/h-t. Evezés közben a lábukkal kormányoznak, illetve fékeznek.

A szárazföldön kiegyenesedett testtartással, totyogva, de meglehetősen gyorsan haladnak. Jeges felszínen hasra fekszenek és magukat a szárnyukkal hajtva csúsznak.

Szaporodási időszak alatt a költőhely és a tenger között ingáznak.Telepesen fészkelő madarak. Többségük kettő, legfeljebb három tojást rak.

Néhány pingvinfajt sújtja a globális felmelegedés pl. a galápagosi pingvint, mert ha elmarad a hideg évszak az veszélyezteti őket, a királypingvin viszont kihasználja, hogy a globális felmelegedés következtében a sziklás partok terjeszkedtek és így élőhelyhez jutottak, viszont a tenger elfogyó éléskamrája fenyegeti a királypingvint is.

Antarktisz nyugati részén néhány pingvinfaj állománya a krill korlátozott mennyisége miatt csappant meg, ezt a kutatók következtették ki 30 év adataiból.

Az eltűnő jég a pingvinek élelemforrására is hatással van. A madarak főleg hallal, tintahallal és krillel táplálkoznak, amik a jég oldalán tenyésző zooplanktonokon és fitoplanktonokon élnek. Ha a jég eltűnik, akkor eltűnnek a planktonok is és ezzel felborul a tápláléklánc.

Az antarktiszi krill egy garnélaszerű rákocska és bolygónk egyik legnagyobb egyedsűrűségű faja. 1 köbméter tengervíz akár 30 ezer állatkát is tartalmazhat. Az Antarktisz körül szinte minden gerinces állat ezzel táplálkozik.

A kutatók azt feltételezik, hogy a krilltömeg a megnövekedett bálna- és fókaállomáy, és a globális felmelegedés következtében gyérült meg.

Egyértelmű, hogy ha a jelenlegi felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, akkor 2040-ig a pingvinpopuláció fokozatosan csökkeni fog, majd miután a jégtakaró egy bizonyos szint alá csökken, ez az esés drámaian felgyorsul. A legjobb becslés szerint 2100-ra 500-600 pár pingvin marad meg. Ma a populáció kb. 3000 párból áll.

B. A.

Forrás: index.hu, wikipedia.org, allat.lap, tudomany.ma